Kazán, gázkazán

A szolár fedezeti fok olyan méretezési célmennyiség, amely a kollektorfelület és a tároló-űrtartalom méretezését mértékadóan meghatározza. Az adott feladat teljes hőszükségletének azt a hányadát írja le, amelyet a szolárrendszernek kell fedeznie. Ugyanakkor a megfelelő érték meghatározása egyben gazdaságossági optimum számítás is.

A napkollektor bruttó felületének nevezzük a teljes kollektor felületét. A nettó felület pedig az a felület rész, amely befogja a napsugarakat.
Pl. egy síkkollektornál ha a bruttó felület 2,4 m2, akkor a nettó felület kb. 2,2 m2, mert a bruttó felületből levontuk a napkollektor peremét és szélét. (ezen részek nem vesznek részt a napsugarak befogásában.)
A vákuumcsöves kollektorok esetében nagyobb a különbség a nettó és bruttó felület között.Egy 30 csöves napkollektor bruttó felülete 4,9 m2, akkor ennek nettó felülete csak kb. 2,9 m2. Ezen kollektorok nagyobb felületet igényelnek.
Fontos megjegyezni, hogy a napkollektorok hatásfokgörbéit a nettó felülethez viszonyítva rajzolják meg.

Az üvegcsöves kollektor úgy épül fel, hogy egymás mellett van pl. 15 vagy 30 db kb. 1,8 m hosszú dupla-falú üvegcső. Minden egyes üvegcső külső és belső üvegcsöve között vákuum van, továbbá a két üvegcső között szelektív bevonat is van. Mindegyik belső-üvegcsőben van pl. egy U-alakú cső, körülötte abszorber-lemezek. Ezek az üvegcsövek egy úgynevezett gyűjtő csőbe csatlakoznak. Ha a vákuum csövek között található olyan tükör felület, amely a csövek között elmenő napsugarakat vissza tükrözik a csövekre, akkor az ilyen kollektorokat CPC-s kollektoroknak nevezzük.

A síkkollektor egy kb. 1m x 2m-es (gyártónként eltérő méretű) nagy fekete reklámtáblához hasonlítható, amelyen egy szolár-üveg lefedés van. A kollektorba beletesznek hőszigetelést, felé csőjáratokat, a csőjáratok felé pedig abszorber-lemezt, e felett található a szelektív bevonat, majd egy kis légréteg, aztán a kollektor szélére rátömítve az üvegfedés.

A kombi puffer tároló egy olyan puffertároló, amely nem csak a fűtési rendszerre tud rásegíteni, hanem a Használati Meleg Vizet-t is meg tudja termelni vagy előmelegíteni. A puffertárolón belül egy elkülönített tartályban ivóvíz van, a puffertároló többi részében pedig fűtési víz. 

A réteg tároló egy olyan puffer tároló, amelyben speciális csővezetékek gondoskodnak arról, hogy a tárolón belül megfelelő módon alakulhasson ki a hőmérsékleti rétegződés, és ez –az igények függvényében– felhasználható legyen. Utánfűtő hőtermelők és egyéb alkotó-elemek utólag, tetszőleges időpontban csatlakoztathatók. A működési elve, hogy előbb a tároló tetejében lévő vizet fűtjük fel, majd az alatta lévő rétegeket. Így a tároló tetejéből korábban lehet hőt kinyerni, ráadásul még magasabb hőmérsékletet is ki lehet nyerni, mint egy normál tárolóból.
Ha a rétegtároló egy puffertároló, akkor az ilyen rétegtárolóra rá lehet fűteni nem csak napkollektorokkal, hanem hőszivattyúval, fatüzelésű kazánnal, vízteres kandallóval és pelletkazánnal is. (Kondenzációs gázkazánnal soha nem szabad ráfűteni semmilyen puffertároló és semmilyen rétegtároló fűtési-puffer részére)
 

A puffertartály egy jól szigetelt melegvíztároló, amely a melegvizet termelõ berendezések (kazán, napkollektor, hõszivattyú, kandalló stb.) által elõállított hõenergiát késõbbi felhasználásra eltárolja.

A hőcserélő egy olyan szerkezet, amely képes hőt átadni. Pl. a rendszerben keringő víz hőjét átadja a tárolóban lévő víznek.

A szolár-folyadék a napkollektoron belüli fémcsövekben (fémjáratokban) átáramló folyadék.
A szolár-folyadék általában víz + fagyálló + korróziógátló anyagok + inhibitorok + savasság elleni vegyileg-pufferelő anyagok keveréke.

Az abszorber napsugárzás felőli oldalán (vagy a lemezen, vagy a lemez előtt) van a szelektív bevonat. Ez úgy szelektál, hogy kiválóan átengedi a naptól 6000°C-kal induló rövidhullámokat a lemez felé, de nem igazán engedi vissza a 30...330°C-ra felmelegedő lemeztől az ég felé visszamenő hosszúhullámokat. Szóval a szelektív bevonat szelektál. Rövidhullám átmehet, hosszúhullám nem.

Abszorbernek nevezzük a napkollektorban lévő fémlemezt (általában fémlemezt alkalmaznak a gyártók) a hozzá érintkező fémcsövekkel együtt.

A napkollektor a napsugárzás hőenergiájának felhasználásával melegvizet állít elő.

 A napelem a napsugárzás fényenergiájával elektrokémiai úton villamos energiát termel.

Amikor nyáron az erős napsütésben a tároló már tele van hővel, és a szolár-szivattyú már tovább nem jár, azaz nincsen hőelvétel a napkollektortól akkor a napkollektorban felmegy a hőmérséklet a lehető legmagasabbra, az úgynevezett üresjárati hőmérsékletre, és a szolár-folyadék felforr.
Síkkollektoroknál az üresjárati hőmérséklet általában 150-220°C közötti, míg a vákuumcsöves kollektoroknál az üresjárati hőmérséklet 180-330°C közötti.
 

 A fürdéshez, kézmosáshoz és a mosogatáshoz előállított melegvíz

 A természetben (levegőben, talajban, vízben) rejlő hőenergia

 A földben függőlegesen létesített, 60-100 méter mély furatokban elhelyezett műanyagcsövekből álló hőnyerő rendszer

 A földfelszín alatt 1,2-2 méter mélységben, vízszintesen elhelyezett műanyag csőből álló rendszer, amely a talaj hőjét hasznosítja.

A szikkasztókút egy olyan kút, ahová a hőszivattyúból visszatérő víz vissza táplálásra kerül

 Olyan hőszivattyú, ahol a körfolyamat két berendezés (kültéri és beltéri) között oszlik meg, hasonlóan mint az oldalfali klíma berendezéseknél

 A fűtővíz (vagy hűtővíz) tárolására szolgáló tartály

A talajban lehűtőtt fagyálló folyadékkal megvalósított hűtés.

A nyerőkút egy olyan kút, ahonnan a hőszivattyú a számára szükséges vizet kiszivattyúzza.

A hőszivattyú működési folyamataiban közreműködő gáz

A kemény polietilén nyomócsőrendszerek a KPE azaz a nagysűrűségű polietilén alapanyag tulajdonságainak és a magas színvonalú gyártástechnológiának köszönhetően kiválóan alkalmasak épületen kívüli víz és a gáz elosztó hálózatok kialakítására. A csövek fektetése a legtöbb esetben földárokba történik. A viszonylag lágy alapanyagnak köszönhetően még nagy átmérők esetében is hosszú tekercsben szállíthatóak a csövek így kevesebb kötő idom beépítése szükséges. A csőhálózat elemeinek összekötése tompa- és elektrofúziós hegesztéssel valamint szorítógyűrűs és karimás idomokkal történhet. A csőrendszer kiválóan alkalmas geotermikus szondának.

A Gáz összesűrítésére szolgáló berendezés

Műanyag csövekből felépített hőnyerő eszköz. Előnye, hogy a helyigénye kisebb, mint a hagyományos talajkollektoros rendszeré, kialakítása lényegesen kevesebb földmunkát igényel.

Olyan hőszivattyús berendezés, amely a lakásban levő levegő hőenergiájából melegvizet állít elő.

A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely a környezetben lévő hőenergiát hasznosítja.

A természet hőenergiájának elvonására szolgáló rendszerek. Ilyen rendszer lehet  kútvizes rendszer, talajkollektoros rendszer, talajszondás rendszer, levegő hőjét hasznosító rendszerek.

A hőleadó oldal a fűtés rendszernek azon része, amely a hőközpont által megtermelt hőt közvetíti az adott helyiségbe. Ilyen oldal lehet a felületfűtés, a radiátorok, stb.

A hőfok lépcső az előre menő hőmérséklet és a visszatérő hőmérséklet különbsége. Fűtés esetén melegebb az előremenő és hidegebb a visszatérő, hűtés esetén az előremenő a hidegebb, és a visszatérő a melegebb.

Két közeg (folyadék, vagy gáz) hőcseréjét biztosító eszköz.

A talaj azon fizikai tulajdonsága, ami azt mutatja megi, hogy milyen mértékben lehet a talajból hőenergiát elvonni. Általában a tömörebb szerkezetű kőzeteknek illetve a nedvesebb talajnak jobb a hőátadó képessége.

A hőtermelő eszközből közvetlenül a hőleadó rendszer felé áramló víz.

A felületfűtés -hűtés elnevezés azt fejezi ki, hogy az épületen belül szinte bármilyen felülettel meg lehet oldani a fűtési és hűtési feladatokat.

A hőszivattyú belső folyamatában található szabályozott tűszelep, amin áthaladva a gáz hirtelen kiterjed

Az a hőmennyiség, amelyikkel a leghidegebb időben pótolni lehet az épület hőveszteségét

Szintén átmeneti rendszernek tekinthető. Általában 3x3 méteres, 4 méter mély gödröt kell kimarkolni, majd az energiakosár behelyezése után a gödör betemethető. A kosár legfelső pontjára minimum 1 méter földtakarás kerül. Elsősorban vízzel átitatott talajokban alkalmazható eredményesen. Mind fűtéshez, mind passzív hűtéshez alkalmas

Elekromos kompresszorral működő hőszivattyú

A COP egy mérőszám, mely a hűtő és fűtő rendszerek energiahatékonysági mutatója. Klímaberendezések esetében a hőszivattyús (azaz fűtő funkcióval is rendelkező) berendezések kapcsán "fűtési jósági fok"-nak is hívjuk. Értéke a leadott fűtőteljesítmény (adott környezeti hőmérsékleten) és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Innen a dimenziója (W/W). Minél magasabb ez az érték, annál jobb hatásfokú tehát adott fűtési feladat ellátásához kevesebb áramot felhasználó, így energiatakarékosabb a berendezésünk.

A kert közepén ásott gödörből sugarasan indított fúrások. Helyigénye jelentősen kisebb, mint a vízszintes talajkollektoros rendszeré, kialakítása kisebb földmunkát igényel.

A hőszivattyú - belső körfolyamatának megfordításával - hűti a vizet.

A kondenzációs gázkazán működésének alapelve, hogy a füstgázban lévő víz "rejtett" hőjét visszanyerjük a gőz fázisból folyadék fázisba történő átváltoztatásával (kondenzálással), és az így nyert energia biztosítja a kazánok 100% feletti hatásfokát. A hatásfok emelését a füstgázok minél alacsonyabb hőmérsékletre történő visszahűtésével érhetjük el. A kondenzációs gázkazán az alacsony homérsékletű fűtések (pld. padlófűtés) megvalósításának ideális eszköze.

Fűtésre és melegvíz előállításra alkalmasak. A készülékbe épített szigetelt tartályban használati melegvizet tárolunk, és így egyszerre nagyobb mennyiségű melegvizet lehet elvenni, több melegvíz elvételi helyet lehet egyszerre működtetni. Egy időben két fürdőszobában is zuhanyozhatunk és egy mosdót vagy mosogatót lehet működtetni.

A fűtés mellett a melegvíz ellátást is megoldják átfolyós rendszerben, azaz a kazánon átfolyó hidegvizet melegítik fel, amint erre igény van, amint kinyitunk egy csapot. A készülékek a kazán teljesítményétől függően percenként 13-20 liter fürdésre alkalmas melegvizet adnak.

Önmagában csak a fűtési feladatot tudják ellátni, de indirekt fűtési tárolóval és opciós szerelőkészlettel kiegészítve a használati melegvíz ellátást is.

A készülékek a helyiség levegőjétől függetlenül működnek. Az épületen kívülről szívják az égéshez szükséges levegőt és ventilátor segítségével jól tömített égéstermék elvezető csőrendszeren keresztül az épületen kívülre juttatják az égéstermékeket.

A készülék a telepítés helyiségéből szívja az égéslevegőt és az égéstermékek a kéményen keresztül távoznak.